Lépéseim koppanása

Érmihályfalvi Gizella-malom

Kulturális központ lesz az idei irodalmi Nobel-díjas költő, Louise Elisabeth Glück költő családjának erdélyi érmihályfalvi malmából. Az érmihályfalvi Gizella-malom a romániai Érmellék egyik legjelentősebb ipari épülete és az Észak-Bihar megyei kisváros egyik jelképe, amely jelenleg meglehetősen leromlott állapotban van, de elkezdődött a megmentése, miután a helyiek eldöntötték, hogy kulturális központtá építik át.

A 20. század első felében az egyik legjelentősebb őrlőhely volt, amelyet alapítója, az Érmihályfalván 1900-ban 29 évesen megtelepedő Glück Benő hozott létre és feleségéről, Horovitz Gizelláról nevezett el. A Glück család a település ortodox zsidó hitközségének megbecsült közössége volt, amelynek sorsát megpecsételte a második világháború. A családtagok többségét deportálták, de néhányan még idejében útnak eredtek és Kanadában, illetve az Egyesült Államokban telepedtek le. A család egyenesági leszármazottja a jelenleg Amerikában élő Nobel-díjas Louise Elisabeth Glück költő.

A Gizella-malom a kommunista államosítás után indult hanyatlásnak. Az épületben az államosítást követően raktár, vasöntöde, motortekercselő és autószerelő műhely is működött. Az állapota az utóbbi harminc évben olyannyira leromlott, hogy már-már életveszélyessé vált, ezért 2012-ben a helyi önkormányzat egy nagyszabású takarítási akció során egy épületrészt le is bontatott, mert fennállt a veszélye, hogy összedől.

Az új központ alapkövét szeptember végén tették le. A létesítményben a tervek szerint lesz színházterem, több próbaterem és kiállítóhelyiség. A többszintes, több mint 1000 négyzetméteres hasznos felületű ingatlan építési költségeit 5 millió lejre (370 millió forint) becsülik, amit román kormányzati pénzekből finanszíroznak. Nyakó József polgármester elmondta, hogy a megújuló Gizella-malom mellé terveznek egy szabadtéri színpadot is. Az elöljáró közölte, hogy az amerikai költőnek a nagybátyja volt a malmot építtető Glück Benő, ezért elhatározták, megkeresik az Amerikában élő kitüntetettet és meghívják a majdani kulturális központ avató ünnepségére. A városgazda szerint az sem kizárt, hogy a költőről vagy a malmot építtető családról nevezzék el a kulturális központot.

 

NetLand