A moldovai csángók 1.
„Egyetlen népre sem illik a „hazátlan” jelző annyira, mint a moldovai magyarokra. Annyira hazátlanok, hogy még a hivatalos statisztika sem említi őket. A Keleti Kárpátok túloldalán, a Szereth-folyó völgyében egészen a Pruthig él szétszórtan a magyarság legszerencsétlenebb törzse, de vannak olyan régi adatok, amelyek szerint a Pruth és a Dnyeszter közt is éltek valaha magyarok, akiket aztán elsöpört az idegen népek áradata.
Emezek is itt a Szereth völgyében a végső pusztulás szélén állnak. Még akkor is, ha a küszöbükig ért nagy háború megkíméli őket. Elvesznek számunkra, hiszen egyáltalán az a csodálatos, hogy eddig is meg tudtak maradni - legalább részben, - magyarnak.”
- Írás megnyitása - huszadikszazad.hu
A moldovai csángók 2.
„A mult század végefelé megalakult Jászvásárban (Iasi) a román katolikus püspökség. Ettől kezdve tervszerűen folyik a beolvasztás. A módszer: janicsárnevelés. A moldovai csángófalvakból kiválogatják azokat a gyermekeket, akikből papot akarnak nevelni. Ezek a gyermekek falujukba nem térhetnek vissza, csak hosszú évek múlva, amikor a „tervszerű kiképzés” érezteti hatását.
Az idegen tankönyvek, amelyek a magyarokat a legbarbárabb népnek említik, megteszik a kívánt hatást. A gyermekből ifjúvá serdült papnövendékek eleinte szégyenlik magyar származásukat; később pedig mindent elkövetnek, hogy a magyarságnak még a gyökerét is kiirtsák. Még a megszállás évei alatt az erdélyi magyar sajtót bejárta a jászvásári csángó eredetű püspöknek egy nyilatkozata, amely szerint nem akar többé magyar szót hallani a Szereth mentén s ennek a célnak szolgálatába óhajtja egész életét állítani.”
- Írás megnyitása - huszadikszazad.hu