A Magyar Nemzeti Múzeum kerítésén május elejéig volt látható a három építész életművét bemutató összesen 45 óriásfotó. A kiállítás anyagát először Barcelonában, majd Budapesten, legvégül pedig Brüsszelben mutatták be, a tárlat része volt a soros uniós elnökségi programoknak. A rendhagyó kiállításhoz kapcsolódva a Hungarofest szecessziós sétákat és kincskereső játékot is indított.

Az ingyenes vezetett séták alkalmával bemutatják az érdeklődőknek Budapest szecessziós "ikonjait", a századforduló világának építészeti remekeit. A program rendkívüli népszerűsége miatt előzetes regisztrációhoz kötötték a jelentkezést. Bár a séták szeptemberig tartanak, a magyar nyelvű vezetett utakra a férőhely egy hét alatt betelt, így már csak angol nyelvű túrákra fogadják a jelentkezéseket, melyek a szecesszió három európai nagymestere, Antoni Gaudí, Lechner Ödön és Victor Horta életművét bemutató, már bezárt tárlathoz kapcsolódnak.

Korlátlan létszámban lehet viszont részt venni az októberig tartó "szecessziós kincsvadászaton", amelynek keretében a szervezők által elrejtett tíz darab kincsesládát kell megkeresni Budapest egy-egy szecessziós épületében. 

Lechner Ödön a magyar szecessziós építészet emblematikus alakja, Budapest mai városképére rendkívül nagy hatással volt stílusa, formavilága. Az 1800-as évek végén a várostervezési és építési elvárások bár szigorúak voltak, nyitottak az egyéni elképzelések irányába. Ennek köszönhető, hogy Budapest épületei harmonikusan beleilleszkednek környezetükbe annak ellenére, hogy külsejüket sok esetben meghatározza az extremitás. Az egyéni motívumok és stílusjegyek megjelenése ellenére az egységre törekvést fontos küldetésnek tekintették a stílus képviselői.

Lechner Ödön behatóan tanulmányozta a keleti és magyar népművészetet, ezek világából, motívumaiból alkotta meg nemzeti jellegű díszítőstílusát. Munkáinak védjegyévé vált a Zsolnay-csempével díszített tetőzet, amellyel kapcsolatban egy anekdota is fennmaradt róla. A Postatakarékpénztár építése közben egyik tanítványa megjegyezte neki, hogy felesleges volt ilyen díszes tetőt építeni, hiszen az alig észrevehető az utcáról, valójában csak a madarak látják. Erre a mester állítólag azt válaszolta, hogy a madarak előtt is szégyellné magát, ha alkotása tökéletlen lenne. Nevéhez köthető még az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Állami Földtani Intézet, valamint a Gellért Szálló és a hozzá kapcsolódó gyógyfürdő épülete. 

Utóbbinak a magyaros és keleties elemekkel egyaránt gazdagon díszített, számos apró részlete mellett az egyik legnagyobb különlegessége a 700 négyzetméteres, kétszintes, loggiás, üvegezett tetejű fürdőcsarnoka, amelyben a színes mozaikok, a gyönyörűen kialakított oszlopok, a szobrok, vázák és vízköpők valódi iparművészeti mesterművet alkotnak. Az emblematikussá vált épületeken kívül Budapest belvárosának számos kis utcájában is megtalálhatók a szecesszió remekei, részben vagy teljesen felújított műemléképületek.

(MTI - psc \ brr,képforrás:amilapunk.hu)