A 20. század legnagyobb magyar üvegfestő és mozaikművésze, Róth Miksa előtt tiszteleg a Magyar Építészeti Múzeum szervezésében pénteken nyíló kiállítás. A tárlat anyagát az Építészeti Múzeumban őrzött tervek adják, amelyeket az alkotó születésének 150. évfordulója és a Fény éve alkalmából mutatnak be. A kiállított színes tervlapok a legismertebb hazai épületekhez készítette a művész, így például az Országházhoz, a Szent István-bazilikához, az országos levéltárhoz és a Gresham-palotához. A szecesszió szimbólumai és az art deco geometrikus vonalvezetése egyaránt megjelenik a tárlaton. A művész kísérletező szellemét a villákhoz és a bérházakhoz készült számos rajz és akvarell tükrözi.

A De la Motte-Beer- palotában nyíló tárlat összeállításakor a tervezők figyelembe vették a palota enteriőrjét és az egymásba nyíló szobák freskóit. A téli ebédlőnek nevezett teremben Róth Miksa életének részletei, a rózsamotívumokkal díszített szalonban az üvegművész középületekhez készített tervei, a passiószobában egyházi épületekhez, templomokhoz és kápolnákhoz készített jelentősebb művei, az úgynevezett hálószobában pedig a magánépítkezések mellett a századforduló előszeretettel használt szimbólumai jelennek meg. 

Az 1865-ben Pesten született Róth Miksát a huszadik század legjelentősebb magyar üvegfestőjeként és iparművészeként tartják számon. Húszas éveitől kezdett dolgozni az akkor már egyesült Budapesten, ekkor alapította meg az üvegfestészeti műintézetet, majd 1897-ben meghonosította az üvegmozaikot. Munkája stílusát kezdetben a historizmus, majd a szecesszió és az art deco, illetve ezek ötvözete jellemezte. Az Iparművészeti Nagy Államérmet 1899-ben nyerte el, majd a mozaiktechnika megújításáért is több kitüntetéssel, a Ferenc József-renddel és az Olasz Királyi Koronarenddel tisztelték meg. A világkiállításokon is sorra aranyéremmel jutalmazták munkásságát, csupán egyszer, Párizsban kapott ezüstérmet. A Magyar Országos Képzőművészeti tanács is tagjai közé választotta.

(MTI)