Paul Claudel és Arthur Honegger Johanna a máglyán című művét mutatja be a budapesti Nemzeti Színház; a produkciót Vidnyánszky Attila rendezésében Tompos Kátya címszereplésével, nagyzenekar, kórusok, operaénekesek közreműködésével láthatja a közönség.
Az előadás azt a pillanatot dolgozza fel, amikor Johanna a máglyára kötözve áll, még mielőtt a lángok elérnék. Ebben a sokkhelyzetben a néző Johanna lelkébe tekintve nézheti végig élete főbb történéseit, amelyek fordított sorrendben peregnek le a szemünk előtt.
Vidnyánszky Attila a főpróbahéten arról beszélt, hogy a darab - Paul Claudel szövege és Arthur Honegger zenéje - üzenetét tekintve pontosan, szépen, tisztán illeszkedik a Nemzeti Színház profiljához, hitvallásához, gondolatiságához. Formája pedig az általa mindig is keresett határokon - a prózai szöveg és a zene, ének, valamint a tánc és a mozdulat, gesztus határán - mozog. Mint fogalmazott, maga a mesélési mód, ez a balladisztikus, látomás-színházi forma a mai színházi nyelv szempontjából nagyon izgalmas. Jelenleg éppen a jelenetek, a próza-zene-tánc-gesztus viszonyainak finomhangolása zajlik, amely talán a legizgalmasabb része a munkának - mutatott rá a rendező. Vidnyánszky Attila elárulta: a mű legfontosabb gondolata számára is az, amely a darab végén elhangzik. "A szeretet nevében feláldozni magad egy közösségért, egy nemzetért, egy országért, egy hazáért, annak mindenekfelettvalósága, Isten nevében, az ő akaratában fölszabadulni, szabaddá válni és tenni."
"Az a színház, amit mi művelünk, mindig aktuális. Száz éve is, ezer év múlva is" - fogalmazott a rendező-igazgató. Kérdésre válaszolva azonban arról is beszélt, hogy az előadás egyik jelenetével konkrétan a mának szól. A "kártyás jelenet" a darabban arról szól, hogy politikusok machinációi miatt került oda Johanna, ahova került. "Ebből léptünk egyet a mába, hogy a mai politikusok machinációja sem különb a pár száz évvel ezelőtti politikusok manipulációjától. Mindig vannak áldozatok és mindig vannak manipulátorok, sajnos ilyen szempontból nem változott a világ" - mondta a jelenetről szólva, amelyben az óriás kártyalapokon európai újságok lapjain európai parlamenti képviselők, többek között Rui Tavares és Daniel Cohn-Bendit karikatúrái szerepelnek.
Arra a kérdésre, hogy miért érezte fontosnak a mába helyezni ezt a jelenetet, elmondta: a darabban a vízfejű, csámborgó, a Johannát a disznó vezetésével elítélő alakok után a szerző odaírta, hogy Anatole France. "Claudelt ugyanis borzasztóan felháborította Anatole France Szent Johannáról írt regénye, amelyben teljességgel mítosztalanította, demisztifikálta, lerántotta a földre, a sárba Johannát. Ő úgy érezte, hogy egyszer-kétszer a felsorolás végén odabiggyesztette Anatole France nevét, amúgy meg soha nem kötött át a mába. Na ez az én Anatole France-om itt, ez a négy és fél perces jelenet" - mondta a rendező.
Vidnyánszky Attila kiemelte: azért választotta a történetnek ezt a feldolgozását, mert egyszerre van jelen benne a vers a maga száguldásában, gyönyörűségében és a zene: operaénekesek és prózisták vannak együtt a színpadon. Ilyen feldolgozása ennek a témának nincsen, de ilyen fajta műfajban se sok minden született a világban - fogalmazott. Mint megjegyezte, maga Claudel is négyféle műfaji megnevezést használt a műre, kereste a megfelelő meghatározást. A rendező totális színháznak nevezi az előadást, amelyet mindenkinek ajánlanak, 12 éves kortól.
Az előadást Bozsik Yvette koreográfiájával, a MÁV Szimfonikus Zenekar, a Budapesti Stúdió Kórus, a Honvéd Férfikar, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola gyermekkara és a Bozsik Yvette Társulat közreműködésével mutatják be. A produkció díszlet- és jelmeztervezője Olekszandr Bilozub, a maszktervező Varga-Járó Ilona. Az előadást Kocsár Balázs és Strausz Kálmán vezényletével láthatja a közönség. Szent Johannaként Tompos Kátya mellett Kiss Emma lép színpadra, a további szerepekben Blaskó Péter, Udvaros Dorottya és Bodrogi Gyula is látható.
(MTI)