História

Az örmény kultúra Budapesten

Távol az Araráttól - Örmény kultúra a Kárpát-medencében címmel nyílik kiállítás pénteken a Budapest Történeti Múzeumban (BTM) az örmény könyvnyomtatás 500. évfordulója alkalmából.  A BTM és az OSZK közös szervezésében, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében megvalósuló tárlat ötlete négy évvel ezelőtt vetődött fel, akkor még könyvtörténeti profillal, hiszen világszerte 2013-ban ünneplik, hogy Hakob Meghapart nyomdász 500 éve adta ki Velencében az első teljesen örmény betűkkel nyomtatott könyvet, az Urbatagirket (Péntekkönyv) - idézte fel az OSZK tudományos igazgatója a kiállítás sajtóbemutatóján. Boka László hozzátette, hogy a koncepció újragondolása után már elsősorban a Kárpát-medencei örmény kultúra történetének bemutatását tűzték ki célul.

Kovács Bálint armenológus és Pál Emese művészettörténész, a kiállítás kurátorai elmondták: a tárlat hét teremben tekinti át a Kárpát-medencei örménység történetét, röviden kitérve az örmény identitás legfontosabb elemeire, vagyis az Ararát hegyére, a kereszténység 301-es felvételére és a Meszrop Mastoc által alkotott saját ábécére.

Az örmények a 17. században érkeztek Moldvából Erdélybe, elsősorban Gyergyószentmiklóson, Erzsébetvárosban, Szépvízen és az általuk alapított Szamosújváron letelepülve. A tárlat anyaga is bizonyítja, hogy az erdélyi örménység szoros kapcsolatokat tartott az egész diaszpórával: könyvtáraikból a korabeli örmény nyomdászati helyek, Konstantinápoly, Velence, Bécs, Amszterdam vagy Szentpétervár csaknem mindegyikéből találhatók kiadványok.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A kiállítás valódi ritkaságokat is felvonultat, ilyen például az első örmény nyelvű nyomtatott Biblia vagy az első örmény-latin szótár egy-egy példánya. A híres nyomdász, Misztótfalusi Kis Miklós az örményeknek is készített betűket, ezek hosszú időn keresztül használatban maradtak - emlékeztetettek a kurátorok.

Külön terem idézi fel az erdélyi örmény egyház történetét. Az apostoli vagy gregoriánus örmény felekezet tagjai Oxendio Virziresco püspök működése alatt csatlakoztak a katolikus egyházhoz, megtartva saját liturgiájukat és szentjeik, elsősorban Világosító Szent Gergelyt és Hripszime tiszteletét.

Ennek ellenére a 19. századra az erdélyi örménység teljesen elmagyarosodott, és számos művészt, politikust, hadvezért adott a magyarságnak. Örmény származású volt az aradi vértanúk közül Lázár Vilmos és Kiss Ernő; Lukács László miniszterelnök, vagy a "magyar csalogányként" tisztelt operaénekes, Hollósy Kornélia és a nagybányai festőiskola egyik alapítója, Hollósy Simon is; emléküket portrékon, személyes tárgyakon keresztül idézi fel a tárlat.

A 19. század végi gyökérkeresés vezetett az örmény és magyar identitás összeolvasztását célzó armenista elmélet kialakulásához: Szongoth Kristóf és Lukácsi Kristóf ugyanis a magyarok örmény származását kívánta bizonyítani - mondták el a kurátorok. A tárlat egy örmény arcképcsarnokkal zárul, amelyben több tucat erdélyi örmény fotói búcsúztatják a látogatót. A kiállítás szeptember 15-ig látható a BTM-ben, majd a tervek szerint Németországban is bemutatják.

(MTI)

 

NetLand